Fésüs László fotói és blogja

Kedvenc fotóim és XCO, CX versenybeszámolók

Posts from the ‘Verseny beszámolók’ category

Linartech Kupa Kecskemét, a 2017-es CX MK zárófutam

A verseny után álltunk a sorban a Kecskeméti Sörmanufaktúra pavilonjánál és előttem szöszmötölt Filepkó Gabi (Footstrong SE): épp két sörválogatást rakatott össze. – Málnás legyen benne? Kérdezte a pultos. – Nem, málnás sör helyett legyen inkább egy Stout! Tetszett a válogatás, én sem kértem volna málnásat, inkább egy Stout-ot, vagy IPÁ-t. Mondom Filinek: – ha kész vagy pajti, a két pohár csapolt IPÁ-t ne fizesd ki, ahogy megbeszéltük, azt én intézem!

Már kezdtem is lassan bosszankodni közben, mennyit válogat itt ez a figura – bár tényleg jó söröket szelektált. Erre a végén, mikor kész lett és kifizette, odafordult hozzám: Kefe, ez a tiétek, az egyik a tiéd, a másik Adame Lacié, hogy mekkorát mentetek az idén! Bumm, ott le is esett az állam! Anélkül, hogy túlmisztifikálnám ezt az egészet,

az ilyenek tényleg óriási pillanatok!!!

Tovább olvasom…

CrossAréna, CX OB 2017 – M2, második hely

CrossAréna, CX OB 2017Elég hazudós figura lettem. Halálos átéléssel magyaráztam tavaly, az idény első CycloCross futamán boldog-boldogtalannak, hogy én hóban-sárban a továbbiakban már nem versenyzek, hogy 10 fok alatt engem már nem is érdekelnek a CX futamok. Szezon közben aztán rájöttem, hogy akár plusz 3-4C fokban is jó lehetek, szóval végül csak elnéztem a tíz fok alatti versenyre is.

Ezt a fogadalmat azért elég alaposan megfejeltem a CrossAréna CX OB-n: reggel még -15C fokot mutatott az autó hőmérője, a futamunkra ez gyönyörű szépen megszelidült kb. -7C-ra. Az eredeti kijelentésem tehát picikét módosítom: -10C fok alatt már tutira nem érdekelnek a CX futamok… :)
Persze így azért kicsit másként álltam neki a versenyzésnek, mindent egy lapra tettem fel: nem vittem pótkerekeket, gumikat, alkatrészeket, semmit – ha bármi miatt elakadok, akkor ammen: gondolkodás nélkül kiszállok a forgóból, összecsomagolok és hazamegyek. Nem szívesen szöszmötölnék a technikai zónában minusz hétben a hetedik helyért.
Tovább olvasom…

10. Kőbányai Bringapark CX Kupa- taknyolásból taknyolásba

10. Kőbányai Bringapark Kupa, Fésüs LászlóA CycloCross nem más, mint egy soha véget nem érő tanulási folyamat. Már azt gondoltam, lassan megéreztem, megértettem, hogyan kell hatékonyan versenyezni, de ismét bebizonyosodott, hogy van még mit tanulnom. Mindjárt kifejtem, mire gondolok.

Bakter azt mondta verseny után, szerinte nem szabad elesni, mert csak megütheti magát az ember, meg időt is veszít, meg a technikát is leamortizálhatja. Okos! Nagykirály, de egy kicsit hamarabb is mondhatta volna, mondjuk a verseny előtt… :)

Én meg ezt egyébként tudtam, tudtam, csak nem sejtettem: szóval a második kör legelején, közvetlenül az aszfalt utáni füves jobbosban taknyoltam egy nem kicsit.
Tovább olvasom…

LOcarGO Veszprém Cross 2016

LOcarGO Veszprém Cross 2016, kis képSírva kérlek, ne csessz ki magaddal, ne egy kerékpárverseny előtt néhány nappal próbáld ki a futást, ha előtte hosszú ideje egy grammot sem futottál! Balga módon – igaz csütörtökön esett az eső és a karbonon szarul áll a sárvédő, szóval a bringa nem volt opció – elmentem futni egy Gazdagrét kört. Volt benne szint is szépen, és adtam neki a tempót is, hogy „legyen valami edzésértéke”. Hát lett is: másnap reggel megdöbbenve ébredtem, hogy mekkora izomláz lett a combjaimban – a wc deszkára pl. már csak hátul kitámasztva, tricepszből leengedve tudtam ráereszkedni…

Persze nem is múlt el nyomtalanul két nap alatt az izomláz a veszprémi LOcarGO CycloCross Magyar Kupára. A bringán mondjuk közel sem fájt annyira, mint reggelente a budin fel- és leszálláskor, de tutira nem növelte a verseny élvezeti értékét.
Tovább olvasom…

Linartech Cyclocross Magyar Kupa, Kecskemét

kecskemet-kA versenyről hazafelé azon tűnődtünk Mátéval, aki elkísért a versenyre, hogy milyen vicces dolog történt ma velünk? Ma semmi. Jó, de akkor meg mi a francról írjak a beszámolóban?!

Azóta este van és egy fokkal jobb a helyzet, mert kinyitottam a Kecskeméti Sörmanufaktúra kézműves sörét, amit Pelikán Janitól kaptam ajándékba a dobogó után. Mi ugyanis üres kézzel jöttünk (volna) haza: valahogy elkeveredtek otthon maradtak a 120 220 forintos érmek és pucéron álltunk a dobogónak látszó átlátszó fémkereten – kecskeméti versenyrendezők, lehet még ennél is lejjebb? Ugye nem, egyszeri hiba volt és legközelebb megkapják a helyezettek a szükséges tiszteletet.

Szóval Jani volt olyan rendes, hogy az elit győztes nyeremény láda sörből (mondjuk az a fődíj viszont nagyon rendben van!) leosztott néhány sört a csimbiknek. Isten tartsa meg a jó szokását! Lehet, ezt már az Amplatz BMC-nél tanulta, a profi csapatoknál is le szoktak osztani ezt-azt a nyereményből.
Tovább olvasom…

Dupla CycloCross hétvége Várgesztesen

Villapark Vértes Cyclocross - Fésüs LászlóÁáá, rohadt nehéz a CycloCross!
Tetszik, mert nagyon jó a hangulata? Veszel egy CX bringát, mert te is indulni szeretnél? Eddig kerek a sztori, de nem gondolnám, hogy egyből a dobogó magaslati levegőjét szívod majd…

Most elég jó állapotban vagyok, azt hittem végre fogok tudni dominálni a CX M2-ben. Hát persze, fogok tudni dominálni – ha majd rendezek magamnak egy versenyt és egyedül indulok rajta.

Különleges versenyhétvége: szombaton és vasárnap is rendezett CX versenyt a TKTK, pontosan ugyanazon a pályán, csak ellentétes irányban. A szombati verseny piszok jól indult: az első körben kicsit elnyúlt előttem Adame Laci, de még kezelhető távolságban követtem második helyen, Specziár Viktor következett, de jelentősen, majdnem egy perccel lemaradva mögöttünk. Eddig zsír! Kb. féltávnál, a harmadik kör felére a szlovák U19-es versenyzővel, Oliver Jaroš-sal kezdtünk visszazárkózni Lacira. Ejha, ebből még bármi is lehet!!!
Tovább olvasom…

László Sándor emlékverseny, Nagyhegyes 2016

László Sándor emlékverseny, Nagyhegyes 2016Tök zavarban vagyok, milyen hangvételű beszámolót kellene írnom. Az előrejelzés szerint várt mocsok idő miatt rengetegen távol maradtak, igen-igen foghíjas mezőny sorakozott fel Nagyhegyesen. Már ahogy a rajtnál körülnéztem, érezhető volt, hogy nem lesz olyan mesés menés, mint egy-egy picit nívósabb és napsütötte versenyen, mint mondjuk a Tihany Kupán, vagy a Riczu Imre emlékversenyen. Emiatt most kicsit szerényebbre kellene vennem a beszámolót.

Ám a verseny a viszonylag korai elmenés miatt igen melósra sikerült és egész elfogadható tempót mentünk először négyen, majd hárman: 40 feletti átlagot a szökésben, a kellemetlen hideg és szeles időben. A szabadidőprogram ténylegesen versennyé vált a második felére! Az eredményt még a lányom is igen nagyra értékelte, igazi kézzel ollózott konfettiesővel (!) várt otthon, mikor beléptem az ajtón. :)
Tovább olvasom…

III. Riczu Imre emlékverseny, Törökbálint

riczu-imre-2016-kTudod miért nem tudtam megnyerni a futamunkat? Szerintem, mert egy percig sem hittem el igazán, hogy akár meg is tudom nyerni.

A verseny előtti napokban azon morfondíroztam, hogy nagyon jól sikerült az évem, sőt, ahol csak lehetett elvertem Specziár Viktort is – na de most aztán hétszentség, hogy törleszteni fog az ő hazai pályáján, egy igazi o.úti versenyen. Én meg úgy voltam vele, hogy tényleg nyomni fogom, ahogy a csövön kifér, igyekezni fogok – csak tényleg hasra ne essek egy kanyarban, mert baromira nem ér annyit az egész. Tökéletesen biztos voltam benne, hogy Viktor most idegből fog beleadni apait-anyait, hogy leverjen mint a szeget. Tényleg igazi presztízs meccs lesz! De valahogy úgy éreztem, az előzmények is arra mutattak, hogy neki áll a zászló.
Tovább olvasom…

Hörömpő cirkusz, világszám!

2016 Elimina Tour Kanizsa Nagydíj XCO - KefeSpecziár Viktor egy kabaré előadással nyitotta a 2016-os Elimina Tour Kanizsa Nagydíj XCO Master futamát. Viktor rögtön a start után végigsprintelt a teljes Master mezőny mellett és élre állt. Nekem kicsit olyan volt, mintha nem lenne tisztában vele, hogy négy kört kell mennünk, hanem mintha azt várná: az első 800 méter után le fogják majd inteni kockás zászlóval a versenyt és ott helyben átadják az aranyérmet az élen állónak.

Ám a rendezőket valahogy senki sem értesítette, hogy le kellene inteni a versenyt, így Viktor már 850 méternél bajba került: kezdett fogyni a szusz és elkezdte lekerülni őt a mezőny eleje. Először Hattyár Dani (Focus Team), majd Krisz (TREK), HoCsa (Horváth Csaba, Focus Team) és rögtön utána én is. Ott Viktor szerintem megsértődött, ünnepélyesen le is dobta a vasmacskát, szóval fél perc múlva, mikor hátrapillantottam, kb. alig láttam meg.
Tovább olvasom…

2016 Mátra Maraton – a 11. futamgyőzelem

2016 Mátra Maraton - Fésüs László blogjaKépzeld, a rajt utáni hosszú és gyors (55 Km/h) aszfaltos lefelé utolsó kanyarjaiban hirtelen egy ismeretlen spori előzött meg (legelöl voltam), érezhetően agresszíven. Engem tényleg nem zavart, kockáztass csak haver! Olyan srácnak tűnt, aki egy fél perc „világhírért” („Én vezetem a rövid abszolútat lefelé!”) hajlandó felesleges kockázatot vállani.

Pocsékul kanyarodott, megcsúszott a sodrós, kavicsos aszfalton és vagy fél métert csúszott keresztbe a hátsó kereke, de valahogy megfogta. A belső ívről, fél szemmel figyeltem, elesik-e, vagy nem. Persze kisodródott legszélre és azonnal rájött, hogy nem azért fordulunk kicsit óvatosabban a kavicson, mert általában véve fosorintunk a kanyarokban, hanem mert baromira nem az első 5 km-es lefelé aszfalton fog eldőlni ez a verseny… Hamar kiderült, úgy jutott el a spiccre, hogy közben Vas Balázst is majdnem kirakta. Hmmm…
Tovább olvasom…

Underworld Kupa 2016 – kell pofon?!

2016 Underworld Kupa - Fésüs LaciElég ritkán ígérnek be nagypofont futam közben, de a 2016-os UnderWorld Kupán ez is megtörtént. :)

A 2 km-es rövidke pályán 70 induló garantálta a folyamatos lekörözéseket és bizony sok helyen egynyomú ösvény, vékony sávok – szóval nem mindenhol fértünk el kényelmesen. A szűk pincében is folyamatosan előzgettünk, én mindig előre osztottam a lapokat: – A kanyar előtt jövök neked jobbról! – Rögtön a kanyar után menni fogok! – meg ilyenek.

Az egyik sporit annyira sokkolta ez az instrukció, hogy nagy igyekezetében feltekerte magát a narancssárga műanyag kordonra. Jó nagyot zakózott: előre szaltó fél csavarral, nagyon szép kivitelezés, de végül semmi komoly baj. Ahogy tápászkodott fel már mondta is:

– A rohadt életbe jobbról! Nincs olyan, hogy jobbról! Majd a célban jól pofán váglak jobbról!
Tovább olvasom…

Bükk maraton 2016 – meg a nagy dilemma

2016-Bukk-kKépzeld, már közelebb vagyok a negyvenhez, mint a harminchoz! Akik hasonló cipőben járnak és vannak olyan bolondok hogy ők is versenyeznek, biztosan szoktak filózni évről-évre az „óriás dilemmán”: mennyi befektetett munkát (időt, energiát és pénzt) ér meg ez az egész versenyzés. Én már többé-kevésbé elértem amit akartam – meg tudnék tölteni érmekkel egy Nokiás dobozt – így számomra ez még nehezebb kérdés az idő előrehaladtával.

Jövőre pl. jóval kevesebb esélyem lesz az M2 XCO OB címre. Miért? Ebben az évben a kedvenc pályámon (+1), top formában (+2) és ismert ellenfelek ellen (+3) készülődtem a versenyre. Vagyis kerek volt a világ. Jövőre viszont – kapaszkodj meg, ülsz? – nem biztos, hogy a kedvenc pályámon (-1), nem biztos, hogy top formában (-2) és máris biztos, hogy keményebb ellenfelek ellen (-3) kell majd viaskodnom. Matekből jó voltál? Ha igen, akkor érzed te is, hogy jövőre nagyságrendekkel kevesebb esélyem lesz a bajnoki címre, mint idén volt.
Tovább olvasom…

XCO Országos Bajnokság, Csömör

Csomor-2016-kTalán ez volt az utolsó esélyem XCO Master2 Magyar Bajnoki címet nyerni. Ám most sem sikerült. Csömör pedig tényleg a kedvenc Cross-Country pályám, érzem a ritmusát, élvezem az ugratókat, még a legnagyobbat, a „színpadot” is. A meredek mászások inkább rövidebb sprintszakaszok, ami nekem kedvez, nem a vékonyka hegyimenőknek. A DH szakaszok meg csupa szűk mandíneres S kanyarok egymás után – ha megérzed a hullámzását, lüktetését, mosolyog a szád menet közben, mert sejted: nagyon halad, sőt szárnyal a bringa lefelé.

De közbeszólt az időjárás, a kétnapos vigasztalhatatlan esőben rommá ázott az egész. Azok döntöttek jól, akik gumicsizmát és esőkabátot hoztak magukkal Csömörre. Köszönő viszonyban sem volt a mai saras, dagonyás, gusztustalan pálya a nekem kedvessel. Erről természetesen senki sem tehet és persze mindenkinek ugyanolyan saras lett, de ez nem vígasztal.
Tovább olvasom…

Duna Maraton, 2016 július

Duna Maraton 2016, Fésüs LászlóFolyamatosan csökkenő előnnyel nyerem a Top Maratonokat, lassan sprintelnem kell majd a győzelemért. Kicsit para.
Az elmúlt három évben szinte már megszoktam a megnyugtató 6-8 perces fórokat, az pedig nem kevés, abba beleférne egy vázcsere, vagy akár egy teleszkóp nagy-generál is az egyik frissítőnél. Most a Dunán viszont már csak két perc előnnyel zártam. Pedig nem lassultam, valójában kb. életem formájában vagyok.

De sokan megerősödtek időközben, valahogy mindenki egyre többet edz. A Straván pont látszik, hogy ki mennyi melót tesz bele és ha azt látod, hogy a versenytársaid piszok sok melót tesznek bele, akkor neked „még piszokabb” sok melót kell beletenned, ha a spiccen akarsz lenni. Csakhogy ehhez roppant nagy motiváció kell, amit egyre nehezebb fellelni az idő múlásával.
Tovább olvasom…

Erdőbénye Drótszamár fesztivál – legyen akkor középtáv!

Erdőbénye Drótszamár Fesztivál éremBeszámoló, rev.2
A Drótszamár Fesztivál utáni napon megírtam a bejegyzést, olyan éjfél körül publikáltam is – de már másnap reggel vissza kellett kapcsolnom inaktívvá. A Drótszamár hivatalos honlapon olvastam ugyanis hajnalban a szervezők üzenetét, hogy a hozzátartozók kifejezett kérésére nem jelenhet meg kommunikáció a versenyen történt tragikus balesettel kapcsolatban. Bár nem értek vele egyet, mert a kerékpáros társadalmat nagyon érdekli, hogy mi történt, mindenki szeretné levonni a tanulságokat, de a hozzátartozók kérését természetesen tiszteletben kell tartani.

Egyik tapasztalt hosszútávos versenyzőtársunk úgy tudom első felütéses durrdefekt miatt lesodródott a meredek lefelén az útról és egy nagyon-nagyon meredek hegyoldalon, szinte már-már szakadékba zuhant. A szakszerű mentés, helikopteres kórházbaszállítás ellenére is nagyon rosszak voltak az esélyei. A célban még azt hallottam, hogy bár nagyon súlyosak a sérülései, de stabil az állapota. Rettenetesen megdöbbentem másnap a tragikus hírre és napokig borzasztóan nyomott lelkiállapot lett úrrá rajtam. Ismerem őt a versenyekről, a verseny reggelén is pacsiztunk a depóban. Csapongnak és szavakkal le nem írhatók az érzéseim.
Tovább olvasom…

Crosskovácsi 2016 – legközelebb nem osztom az észt előtte

Crosskovacsi 2016 maraton, Fésüs LászlóA verseny előtt néhány nappal kimentünk pár sporival Nagykovácsiba, hogy bejárjuk a pályát. Utána mindannyian egyetértettünk abban, hogy marhára vigyázni kell majd a versenyen, ésszel kell menni, mert átrendezhetik az arcberendezésünket a pálya köves és mély nyomvályús DH szakaszai. Utána én voltam a leghangosabb szószóló a Straván, hogy mindenki ésszel menjen, nehogy valami sérülés legyen. Na, mit gondolsz ki esett a legnagyobbat szombaton?!

Hát persze hogy én. Akkorát estem, mint egy sertés az egyik köves, csúszós balos kanyarban. Pontosan ismerem ezt a kanyart, sokszor mentem már rajta. Kifelé lejt és köves, mégis a lehető legnagyobb lendülettel kell megrakni, mert rögtön utána egy meredek emelkedő következik és nagyon nem mindegy, hogy befordulsz kettővel és elkezded forgatni az egérkét (a legrövidebb áttételt), vagy befordulsz 20-25-tel és lendületből felgurulsz majdnem az emelkedő közepéig.
Tovább olvasom…

Tehetség vs. befektetett munka

2016 Szilvásvárad Specialized maraton - Fésüs LászlóMár eddig is biztosan világossá vált számodra: a bejegyzéseimet, tanácsaimat nem profiknak szánom – mit is tudnék én mondani nekik?! Te például nem vagy egy kimondott kerékpárversenyző őstehetség? Nem baj, pont van egy jó hírem számodra! Egyre inkább meg vagyok győződve arról, hogy a kerékpársportban eredményesség szempontjából drámaian nagyobb szerepe van az aktuálisan befektetett munkának a tehetséggel szemben. Van néhány példám erre. (Illetve csak erre vannak példáim.)

Mi, öregek mikor látjuk a lelkes apukákat és anyukákat a versenyeken, aki elhozzák a kicsi gyereküket, hadd kenje össze a lánc a jobb vádlijukat, mindig elégedetten bólogatunk. Egy bizonyos szint fölé biztosan nem lehet eljutni úgy, ha nem gyermekkorban kezdett el versenyezni valaki. Felnőtt fejjel nem lehet megtanulni olyan szintem bicajozni, ami pl. a top (mondjuk XCO) versenysporthoz szükséges. Csakhogy várj: ha te gyerekkorod óta bicajozol, ez még nem minden! Gondolod, hogy ezer éve cangázol és már száz versenyen indultál, ez mindig is elég lesz, ebből meg lehet lenni? Nem, nem lesz elég, előbb-utóbb szépen ki fogják fújni az orrodat – akár kevésbé tehetségesek is.
Tovább olvasom…

Másfél év kellett egy újabb XCO MK győzelemhez

2016 Felsőtárkány FOX XCO Magyar Kupa, Fésüs LászlóMár az első két idei XCO Magyar Kupa is azt mutatta, hogy jó formában vagyok, mindkétszer csak Megyó tudott megverni. Megyó jelezte előre, hogy most nem jön Felsőtárkányba, én pedig hazudnék ha azt mondanám, nem futott át bennem, hogy most akár győzhetek is. De frankón nyugtattam magam, hogy ez nem az én pályám lesz. Valójában csak a technikás Csömör és Nagykanizsa fekszik nekem, a többi pálya nekem csak kínlódás.

És persze pláne nem lesz egyszerű ilyen időben nyerni. Előre tudtuk, hogy eső és sár lesz, én pedig nem tudok úgy haladni a puha felázott talajon, mert nálam mega-kilogrammok (78 darab) préselik a kerekeket az agyagba – összehasonlítva Vas Petivel, aki annyira 59 kilós, hogy szinte felúszik a sárra…
Tovább olvasom…

FFE, avagy a Fordított Fanyúl Effektus

2016 Várgesztes XCO Magyar Kupa, rajt előtti napozásA 2016-os Várgesztes XCO Magyar Kupán nem percenként, vagy kétpercenként egymás után, hanem egyszerre startolt a teljes M1, M2 és M3 mezőny. És persze bennünket csak a teljes Master1 brigád beszólítása után kezdtek el besorolni. Tehát hiába vagyok elöl a ranglistán, csak kb. a negyedik sorból tudtam rajtolni.

Márpedig ismét kulcsfontosságú volt minél előbb a spiccre jutni két dolog miatt. Az első ugratónál ha bárki kicsit is hibázik előttem, akkor nem csak tumultus, de akár sérülés is lehet belőle. Az utána következő egynyomú, a reggeli eső miatt csúszóssá vált meredeken emelkedő ösvényen pedig ahogy megtörténik az első bizonytalanság és lábletétel, onnantól kezdve az összes utána következő spori garantáltan tolni fogja a bicajt. Na, ebből én szeretnék kimaradni.
Tovább olvasom…

Egy óra o.úti nyélen vs. XCO Magyar Kupa futam

Pilis-2016-kMiért ne hasonlíthatnék össze ránézésre két teljesen más típusú erőkifejtést, amelyek végeredményben mégiscsak igen-igen hasonló módon csináltak ki a végére? Néhány hete mentünk egy ing-gatya országúti „max-átlag” KOM kísérletet hat tökös fickóval – ezt fogom összehasonlítani a Pilis Kupa XCO Magyar Kupa futammal. Az egyik abszolút csapatmunka, a másik viszont teljesen egyéni menet, mégis nagyon hasonlóan lett végem mire leszálltam a bicajról.

Tavaly ősszel már megpróbáltuk megrakni az ikonikus Bugyi Ringet Sasival (#sasialized), Molnár Tomival és a többi 40+ csapattaggal, de több ok miatt is kudarcba fulladt a KOM kísérlet. Egyrészt túl erősen kezdtünk, már az első kilométereken az ötvenet inkább felülről nyaldostuk, másrészt a folyamatosan leszakadó sporik támogatását végképp megpecsételte Tomi defektje kb. féltávnál. Sasival ugyan kettesben végigcsináltuk akkor a maradék 20 km-t, de persze nem lett meg a csúcsdöntés. Akkor elhatároztam, hogy azért egyszer még adni fogunk ennek az érzésnek!
Tovább olvasom…

Balla Viktor emlékverseny, 2016

2016 Balla Viktor Emlékverseny, KefeÓriás dilemma a verseny előtt: induljak a Master-ben – sajnos csak 42 km – vagy nevezzek fel amatőr Felnőttbe a 84 km-es versenyért? Arra jutottam, hogy majd a verseny reggelén eldöntöm, az időtől és a kedvemtől teszem függővé. Éjszaka esett az eső, még reggel is vizes volt az aszfalt és “bináris hideg” volt kora reggel (0-1 fok, felváltva), szóval nem jött meg a kedvem a nagyobb távhoz.

Tavaly ugye megnyertem ezt a versenyt és egyébként is, olyan édes a győzelem íze; elhatároztam, hogy nagyon oda fogok figyelni, nehogy elmenjen valami szökés nélkülem. Egy nappal korábban érkeztem Debrecenbe, hogy kicsit guruljak a pályán, majd anyáméknál aludtam. Nem tetszett különösebben a pálya, ‘mer ‘oan döcögős volt az aszfalt – főleg a Panoráma úton – hogy a lelket is kirázta belőlem.
Tovább olvasom…

VI. Félsziget Kupa, Tihany

2016-Tihany-kMivel jó ideje biciklizek, úgy gondoltam, be tudom állítani magamnak a helyes ülésmagasságot.

– Hát nem!

Sasi (Sáska Zoli, ASE kerékpár) mostanában vette át az új “Sasialized” kerékpárját és méltatta, hogy a Bringalandban milyen pipecül beállították neki. Mivel nekem is pont új az o.uti cangám, illetve már én is régóta fontolgatom, hogy érdemes lenne egy BG (Body Geometry) fit beállítást lefuttatni, szóval kértem egy időpontot. A Tihany kupa előtti szerdai napon Simon Balázs fogadott, befogta a Scottot egy görgőbe, ráültetett, elkezdtem tekerni, ő meg boldogan összecsapta a kezét:

– Juj de jó: teljesen szarul ülsz rajta! Tudunk javítani!
– Na, mondom magamban: de hisz ez remek, csak vagy húsz éve ülök így…

Tovább olvasom…

A kezdetek, második rész

1999 OB dobogóCoppi Kópé unszolására robogjon tovább a szekér! Szóval ott folytatom, hogy 1994-ben a vadiúj szerzeménnyel, az egész jó állapotú neonsárga Wheeler hegyi bringával a tetőn elindultunk Miskolcra, Diósgyőrbe. Már a tekerés legelején megdöbbentem, mert felvettük a sisakot, kesztyűt – majd kb. 14 méter gurulás után megálltunk az első kocsmánál, levettük a sisakot, kesztyűt és bementünk. Én pedig megértettem, hogy miért hívta konzekvensen ezt a sportot a főnököm Happy Bike-nak…

Szóval egy Unicum/sör után tényleg elindultunk felfelé. Baromira élveztem, persze nem mentünk nagy tempót és nemsokára megálltunk pisilni is. Remekül éreztem magam Bükkszentkeresztig. Ám ahogy tovább tekertünk, Répáshuta előtt meg kellett tapasztalnom, hogy
Tovább olvasom…

2015 CycloCross Magyar Kupa összetett második hely

8. Bringapark Kupa, CyclocrossErős késztetést éreztem a 8. Bringapark Kupa verseny előtti estén, hogy rendhagyó módon a beszámolót már a verseny előtt kezdjem el megírni és előre „papírra vessem” a kigondolt stratégiát: rajtnál előre fogom engedni Viktort és megyek vele ameddig csak bírok. Nagyon fogok vigyázni a bringára és a gumikra, mert a dobogón, vagy közel a dobogóhoz kell végeznem az összetett 2015-ös Cyclocross Magyar Kupa második helyhez. De végül nem írtam le – lusta voltam, inkább bontottam egy sört – persze azért még elég jól emlékszem rá, mert pont tegnap volt. :)

Ehhez képest a kora reggeli pályabejárásnál a rézsűs-oldalazós szakaszon valahogy elakadt az első kerék egy kisebb gödörben és úgy hasraestem, hogy beszorult a levegő és úgy maradtam. Felálltam, felrángattam a dudvából a bicajt, majd derékszögben támaszkodtam a vázra és úgy próbáltam aprókat lélegezni, hogy valahogy életben maradjak. Az egyik fiatal pályabíró pont ott állt és végignézte a földharcomat de nem szólt egy árva szót se. Nem kell azonban atomfizikusnak lennem, hogy kitaláljam valószinűleg min morfondírozhatott:
Tovább olvasom…

Ezt elhiszed hogy már megint elbénáztam?!

Salgo-kPedig baromira haladt a bringa a salgótarjáni Karancs Kupa CycloCross-on! A befejezett négy köröm gyorsabb lett, mint a Master1 győztes Bakter első négy köre és csak 10mp-cel lassabb, mint pl. Cser Gabié, aki a változatosság kedvéért elitben megy ebben az évben. Az U19-esek legeleje általában előttünk szokott bóklászni – de most nem ez volt a helyzet, pedig szlovák versenyzők is rajthoz álltak.

Elhatároztam, hogy nem startolok különösen erősen: közvetlenül a rajt után élre is állt a helyi Adame Laci én pedig hagytam őt, sőt még Viktort is magam elé engedtem. Laci azonnal nyitott egy kis előnyt, de úgy voltam vele, hogy a Tóth Atis szerint „kurvaerős” Viktor úgyis bombaformában van, szóval jó vagyok én mögötte, majd egyszer csak felrántjuk Lacira.
Tovább olvasom…