A kezdetek, második rész
Coppi Kópé unszolására robogjon tovább a szekér! Szóval ott folytatom, hogy 1994-ben a vadiúj szerzeménnyel, az egész jó állapotú neonsárga Wheeler hegyi bringával a tetőn elindultunk Miskolcra, Diósgyőrbe. Már a tekerés legelején megdöbbentem, mert felvettük a sisakot, kesztyűt – majd kb. 14 méter gurulás után megálltunk az első kocsmánál, levettük a sisakot, kesztyűt és bementünk. Én pedig megértettem, hogy miért hívta konzekvensen ezt a sportot a főnököm Happy Bike-nak…
Szóval egy Unicum/sör után tényleg elindultunk felfelé. Baromira élveztem, persze nem mentünk nagy tempót és nemsokára megálltunk pisilni is. Remekül éreztem magam Bükkszentkeresztig. Ám ahogy tovább tekertünk, Répáshuta előtt meg kellett tapasztalnom, hogy
Read more