Monti vs. CX – SzekszárdCross MK
A múltkori gigantikus bénázásaim után most újra sikerült egy CX futamot hiba nélkül lehozni. Mint az előző futamon, most is az U17-es vagányokkal harcoltam, ám ezúttal most én fújtam ki az ő orrukat.
Elhatároztam előre, hogy most nem akarom a rajt utáni első kanyarban azonnal dűlőre vinni a dolgot. Kifundáltam, hogy hagyom kicsit menni a srácokat, akár egy-két körön keresztül is, és majd csak utána teszek rendet. Nem is siettem el a rajtot, harmadik-negyedikként fordultam az első kanyarban. Azért a második egyenesben kicsit forszíroztam a tempót, viszonylag könnyedén élre álltam, csak úgy próbálgatni a srácokat.
Ez viszont csak őrölt bors volt Magyar Gergő (Győri AC) orra alá, aki egy kövér lósszal visszavette a pole-t. Majoros Dávid (Kőbánya Cycling Team) is lendített egy nagyot én pedig hagytam, mivel a kettejük harcába semmiképpen sem akartam beleavatkozni. Gergő néhány kanyar és néhány egyenes után egész komolyan elnyúlt elölünk, de engem ez cseppet sem zavart, mert rajta tudtam maradni Dávid hátsó kerekén, nekem jobb sem kellett!
Szerintem túlvállalta magát Gergő. Érzésem szerint pikk-pakk kifingatta magát. Túl erős lett az első köre (a verseny abszolút legjobb körét futotta, erre a köridő-témára majd még visszatérek) és már a második körben elkezdett hibázgatni vélhetően a túl magas pulzus miatt. A második kör végére fel is zárkóztunk rá, Dávid meg is előzte, majd mikor Gergő valahogy kiszakadt a pedálból a BMX pumpapályán két bucka között, akkor én is. Egyébként ügyesen korrigált Gergő, ráesett ugyan a vázra, de nem esett el – persze nekem több sem kellett, le is kerültem ’apercen.
Fel tudtam zárkózni Majoros Dávidra, kicsit utaztam mögötte, picit pihentem is – bár hatalmas vákuum azért nem volt mögötte… :) Majd a harmadik kör második hosszú egyenesében amúgy rendesen megkínáltam. A következő kanyarokat, kigyorsításokat nyélen toltam, hogy teszteljem Dávidot. Nem tudott visszazárkózni, kb. 5 méterrel mögöttem követett, de ez számomra megnyugtató volt, mert nem tudott szélárnyékot lopni. Saját zsíron jött és mindent megtettem azért, hogy ez így is maradjon. Kicsit sem szerettem volna húzni, segíteni neki Gergő ellen, a kettejük csatája ne rólam szóljon.
Időnként hátra-hátranéztem és láttam, hogy Gergő valahogyan összeszedte magát és visszaért Dávidra. De egyáltalán nem tűntek már frissnek, nem tudták csalni a távolságot, nem tudtak közeledni hozzám. Elkezdtek csak egymással foglalkozni. Az utolsó két körben már csak annyit mentem, hogy ne érjenek közelebb.
Hogy mennyire kontrol alatt volt a dolog: az utolsó előtti kör végén 03-at láttam a körszámlálón. Ám Fejes Miki hangját még hallottam, ahogy mondta, az utolsó kör kezdődött. Úgy voltam ezzel a tempóval, hogy nekem mindegy: ha befutó lesz úgy is jó, de ha meg csengetnek majd, nekem az sem tragédia, megyünk még egyet a közönség kedvéért és kész. :) Ebben a körben már tudtam pacsizni is a szurkolókkal, a célegyenesben is csak gurultam.
Köridők.
Ahogy említettem Magyar Gergőé volt a verseny abszolút leggyorsabb köre (05:06) és enyém volt a második leggyorsabb (05:10). De most figyelj,
beleértve az elit futamot is!
Az elit győztes Buruczki Szilárd (Cube-Csömör) leggyorsabb köre 05:12 volt és érdekes összehasonlítani a tempónkat az ő első öt körében, simán összevethető:
Kattints a képre a nagyításért! (forrás: versenyzek.hu)
A pálya állapota pontosan ugyanaz volt, semmit sem romolhatott a futamok között. Az egyedüli különbség, hogy én montival, Sziszkó pedig CX bringával versenyzett. (Mondjuk oké, Sziszkónak nem felemás a zoknija…)
Hoppácska, nézzünk csak szét ezen a tájékon! Az meg se forduljon a fejedben, hogy időközben olyan erős lettem, mint Sziszkó, azért akkora csodák nincsenek. Akkor?!
Ezen a pályán hatalmas előnyt jelentett a monti
a CX-szel szemben!
És sejted miért?
Én úgy sejtem: a folyamatos rázkódás miatt!
Ez a pálya brutál rázós volt, szinte kivétel nélkül mindenki panaszkodott a futama után, hogy megfájdult a dereka, a válla, a csuklója, elzsibbadtak a kezei, lement a bőr a tenyeréről. A montim viszont a 2.25-ös gumikon, 1.4 baron nem rázott annyira. Egyrészt nem fárasztott a folyamatos rázkódás, másrészt ezen a döcögős terepen kisebb a gördülési ellenállása a ballonosabb és puhább gumiknak, mert nem pattognak el nonsztopba. Ráadásul nekem M-es a monti vázam, holott L-es is jó lehetne nekem, de direkt a kisebb vázat választottam, hogy egy majdnem maxra kihúzott 400-as karbon üléscsővel mehessek. Az meg olyan rugalmas, hogy önmagában az is elnyel egy csomó rázkódást.
Szóval két tanulság: Az első, hogy bizonyos CX pályákon tényleg hatékonyabb lehet a monti, mint a cyclocross bicaj. Jól van ez így? Szerintem baromira nincs jól. Szerintem olyan klasszikus cyclocross pályákat kellene kijelölni, ahol a CX valódi gyorsasága vastagon kijön és pacekra leveri a montit. Döngölt talaj, ösvények és földutak, amik nem ráznak annyira. Szerintem nem olyan jó ötlet egy mezőn, füvön átvezetni a pályát oda-vissza, majd a domboldalon is szlalomozni a sima füvön – ez kirázza a lelket is a CX versenyzőkből, tönkreteszi a derekakat és nem is halad rajta úgy a CX bringa. (Tudom, tiszta sor, hogy sokszor nincs más lehetőség.)
Akkor témánál is vagyunk. Versenyről versenyre még mindig sokan ingatjátok a fejeteket, miért nem versenyzek CX bicajjal, miért vagyok ilyen „ünneprontó” montis-fajankó. Ezzel valószínűleg most csalódást fogok okozni, de akkor is kibököm:
mert a CX tönkreteszi a derekamat. Annyit pedig nem ér az egész.
Végtelenül finoman fogalmazva is „nem tökéletes a gerincem”, a hármas és az ötös ágyéki csigolyáim kissé „kivannak”. Elárulom, hogy az első teljes CX szezonom után hihetetlenül sokat romlott a helyzet, nagyon megviselt. Tavaly bevállaltam még egy teljes CX szezont, maradjunk annyiban, hogy „az sem gyógyított meg”.
Szóval elhatároztam, hogy no-more-CX, nem az én derekamnak való. Helyes döntést hoztam, most montival még ez az iszonyúan rázós SzekszárdCross után sem fájt a derekam! (Legalábbis nem jobban, mint szokott.) Maga a cyclocross szakág csodálatos, nekem nagyon tetszik, imádom és éppen nekem való lenne a dinamikája – ha épp nem cseszné szét még jobban az egyébként is gatya derekamat a CX bicaj.
A hátérben Rozgonyi Sanyi.Cyclocross versenyszervezők, pályamesterek: lehetőség szerint olyan pályát jelöljetek, ahol a klasszikus CX rommá veri a montikat! Ha lehet, ne rázzon annyira! És egyáltalán, CX pálya ügyben ne menjünk el XCO irányba – mondom ezt én, aki egyébként ízig-vérig XCO-s vagyok…
Mert a CX-et is szeretem!
Rozgonyi Sanyi (Buruczki TS) stabilan hozza a második pozíciókat, gratula!Imádom, hogy top fotósaink Kaiser Erika, Farkas Milán és Bak Feri izibe elküldik közvetlenül a futam után a jobbnál-jobb képeiket! Nagyon-nagyon köszönöm nektek!